Táncház

Énekkadémiai tanulmányaim mellett rendszer-
esen foglalkoztam a magyar népzenével és néphagyományokkal. Gyűjtöttem és tanultam népi gyermekjátékainkat, megismerkedtem néptáncainkkal. Tanulmányaim befejeztével zenei általános iskolában dolgoztam tovább, ahol az ének-zene oktatása mellett rendszeresen tartottam néptánc órákat is. Kis táncosaim részére egyszerű koreográfiákat írtam és rendszeresen vezettem táncházat kis gyermekek részére. A tánctanítás mellett megismertettem őket az aktuális jeles napokhoz kapcsolódó népszokásokkal is. Az óvodás és kisiskolás korú gyermekeknek lételeme a mozgás és a ritmus. Ezen a nyelven könnyen szót érthetünk velük és sok más értéket is eljuttathatunk hozzájuk. Így igyekeztem én is a játék mellett megismertetni őket néphagyományainkkal. Játék közben a különböző ismeretek elsajátítása megalapozza az iskolai tanulás folyamatát. A ritmus és a zene kimutathatólag fejlesztőleg hat a későbbi nyelvtanulásra és a logikus gondolkodásmód elsajátítására:

A zenével nemcsak zenét tanulunk. Az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Munkára kedvet csinál, alkalmasabbá tesz, figyelemre – fegyelemre szoktat. Egész embert mozgat, nemcsak egy-egy részét.

– Kodály Zoltán –

Miután a gyerekek sikeresen megismerkednek a ritmus, zene, tánc, játék adta örömmel, résztvehetnek táncházas foglalkozásokon, ahol zenészekkel együtt folytathatják a néphagyományainkkal való ismerke- dést. A zeneoviban élőzenés táncház formájában is találkozhatnak gyer-mekjátékainkkal, népdalainkkal és hagyományainkkal, mindezt szórakoz-tató formában. A foglalkozásokon nem az ismeretátadás az elsődleges cél, hanem az élményszerzés. Azt szeretném, hogy jó hangulatú, játékos, táncos-zenés mulatságokon keresztül szerettessük meg gyerme-keinkkel a magyar néphagyományokat. Úgy gondolom, a 3 – 10 éves gyermek az a legfogékonyabb korosztály, akikkel a fenti célkitűzéseket megvalósíthatjuk.